Zac szemszögéből

Végre, három óra elteltével, ez az ember elájult a kanapéján. Az ablakból nézve, ledöntött egy egész tizenkettes csomagot, és befejezett egy kis fehér csíkot, mielőtt a feje hátraesett, és elaludt.

A hátsó ajtóhoz lopakodva könnyen be tudtam jutni. A fa annyira korhadt volt, hogy egyetlen gyors csípőlökéssel az egész szétforgácsolódott. Tökéletesen mozdulatlanul állva a fülem a mo