Zalia

A Párom karjaiban ébredek, és ki sem kell nyitnom a szemem, hogy tudjam, már késő délelőtt van. Kétlem, hogy sok falkatag ébren lenne ebben az időpontban. Lassan kinyitom a szemem, és látom, ahogy Deimos alatt sátorként emelkedik a lepedő. Lassan csúszni kezdek lefelé a testén, útközben félretolva az ágyneműt az utamból. Megragadom kőkemény férfiasságának tövét, kezemmel a mellkasától az ágy