– Milyen gyönyörű – mondta édesanyám, Tamia-t csodálva.

– Hogy bánik veled, drágám? – kérdezte Tamia-t, helyet kínálva nekünk. Tamia leült és mosolygott.

– Boldog vagyok – mondta, és édesanyám elmosolyodott.

– A mosolyodból látom, hogy boldog vagy – mondta édesanyám, és megfogta a kezét, hogy megcsodálja a gyűrűt.

– A szemed árnyalata... – mondta édesanyám, Tamia-ra nézve.

– Ki gondolta volna, hog