Maeve szemszöge

Ismét egyedül maradtam.

Se Xaden. Se Maggie. Se az otthon, amely oltalmazna.

Ahogy egyre mélyebbre süllyedtem az öntudatlanságba, tisztánlátásom maradéka megremegett az emlékektől. Még mindig éreztem a legutóbbi alkalom fájdalmát és kimerültségét. Ahogy a lábam az órákon és mérföldeken át tartó futástól sajgott, és minden lépésnél, amit megpróbáltam megtenni, összerogyott alattam…