Julian fölém hajol, kezét a fejem mellett a falnak támasztja. Felpillantok, feszülten fürkészve az arcát.

– Mit csinálsz? – kérdezem lassan, nyomatékosan.

De ő nem felel, csupán a térdét nyomja a combjaim közé, szétfeszítve azokat, hogy utat törjön magának. A szívverésem felgyorsul – olyan hevesen dobol, hogy majd’ kiszakad a mellkasomból.

Egész nap távolságtartó volt. Tudom, hogy apám hívása mély