– Tudod… aznap, amikor el kellett hozjalak a bárból, átkozottul felállt tőled a farkam – mondja Julian halkan, szinte rekedten, miközben férfiassága hegyét a bemenetemhez dörzsöli, behatolással fenyegetve.

Nem tudok válaszolni neki, ajkaimat csak fojtott nyögések hagyják el.

– Olyan kis ravasz voltál, amikor kérted, hogy ne hagyjalak egyedül… tudod te, mit műveltél?

Ajkamba harapok, a fejemet rázv