Julian szavai miatt a szívem kihagy egy ütemet. De még a meglepetésem láttán is tovább néz rám a megbánás, a nevetés vagy a habozás legkisebb jele nélkül... Tényleg komolyan gondolja.

Mégsem tudok mosolyogni.

Hosszú másodpercek telnek el a csendemben, és arckifejezése fokozatosan aggódóvá válik. Figyelmesen kémleli az arcomat, különös figyelmet fordítva barna szemeimre, amelyek elmondanak mindent,