**Violet**

Megtorpant, majd lassan megfordult, felvont szemöldökkel, mintha azon tűnődne, miért állítom meg.

A lábaim gyorsan mozgásba lendültek, ahogy elé léptem. – Csak azt akartam mondani... – Kínosan néztem körbe, próbálva kitalálni bármit. Mit is akartam mondani?

– K-köszönöm. Hogy, tudod, azt mondtad, méltó vagyok a csapatba.

Kylan halkan felnevetett. – Nem vagyunk barátok, Kiskutya – emléke