Violet

– A fenébe! – A szívem a torkomban dobogott, és azonnal kerestem valamit, amivel eltakarhatom az arcom. Az előttem lévő étlap tűnt az egyetlen lehetőségnek. Az ujjaim már a szélét érintették, amikor meghallottam, hogy valaki a nevemet kiáltja.

– Violet!

Nate volt.

A francba.

Lassan felnéztem, az ajkam széle fájt, ahogy mosolyt erőltettem magamra, és visszaintettem. A szemem Kylanre villant,