**Violet**

A kis Violet nevetése olyan hangos volt, hogy hallottuk a szél zúgásán keresztül is, de alig hittem el, hogy tényleg én vagyok az. Persze, az élet anyával és apával sokkal jobb volt, de még akkor is alig emlékeztem arra, hogy valaha boldog voltam.

*De az a nevetés…*

*Tiszta öröm volt.*

– Gyerünk – mondtam halkan, mosolyra húzva a szám. Tettem egy nagy lépést előre, de épp amikor a másod