Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Kylan

A könnyek még mindig patakzottak a királynő arcán, és kényelmetlen fájdalom telepedett a mellkasomra. Még mindazok után is képtelen voltam így látni őt.

– Nem tudom, miért sírok – szipogta. – Sajnálom az elvesztegetett éveket, de gondolom, ezt magamnak köszönhetem, nem igaz?

Lehajtottam a fejem, és erősen pislogtam, visszakényszerítve a saját könnyeimet. Amikor újra felnéztem, láttam a szégy