Violet

A fürdőszobai tükör előtt álltam, és a tükörképemet bámultam. A kék szemek, amelyek mostanában túlságosan is ragyogtak, most visszanéztek rám. Hosszú idő óta először nem voltak karikák a szemem alatt.

Semmi sem mutatta az alváshiányt vagy a vele járó kimerültséget.

Aludtam.

Igazából, mint egy kisbaba.

Nem voltak rémálmok, se sikoltozás, se árnyak, és még Thorne – vagy ahogy gondoltam, most