Violet

Megszorítottam Kylan karját, ahogy átsétáltunk Vérkő Menedéken. Nem akartam érezni semmit, ezért a tekintetemet Aelius köpenyének hátára szegeztem, de ez nem sokat változtatott. Így is éreztem a falut és a körülöttünk lévő embereket.

Pontosan úgy, mint korábban. Szemeik kunyhók és fák mögül lestek kifelé, lépteik lelassultak, és suttogtak.

Ugyanaz a megszokott rutin volt, amihez már hozzász