– Anya...

Iris csendesen ült édesanyja mellett, ujjai gyengéden követték az asszony erőtlen, eszméletlen kezének vonalait. Most már tisztán hallotta anyja szívverését; ez volt az egyetlen zaj, amely megtörte a szoba csendjét. Minden egyes dobbanás mintha Iris szorongását visszhangozta volna, állandó emlékeztetőül szolgálva anyja válságos állapotára – és egyben saját, újonnan ébredt erejére is.

Ige