A hajnal lágy fényében Iris lassan megmozdult; melegség vette körül, ahogy ráeszmélt, hogy Astarothnak dőlve pihen, a karjaiban ringatózva... a fürdőkádban?

A férfi ölelése gyengéd, mégis birtokló volt, karjai hátulról fonták körbe. A lány halkan ásított egyet, visszabújva a férfi mellkasához, szeme még mindig csukva volt, ahogy átadta magát a pillanatnak.

„Miért vagyunk itt?” – mormolta félálomba