– Na... úr – bukott ki a szállodaigazgatóból, de Zachary éles, figyelmeztető pillantására azonnal elharapta a nyelvét. Rádöbbenve, hogy majdnem kimondta a „Nacht úr” nevet, az igazgató gyorsan köhintett egyet, mielőtt folytatta volna: – Minden készen áll, amit kért, uram! Kérem, pihenjenek jól. Szóljanak bármikor, ha még szükségük lenne valamire.

Ezzel az igazgató visszavonult, és még az ajtót is