Cora

Zihálok, ahogy berontunk a motel ajtaján; Roger gyorsan megfordul, hogy erővel becsukja mögöttünk, miközben a szél ostromol minket, megnehezítve a dolgát. Lihegek, körülnézek, és tekintetem megáll a recepciós pult mögött ülő, göcsörtös kis ember riadt szemein. Igyekszem udvariasan rámosolyogni, miközben Roger felmordul, és végre sikerül bezárnia mögöttünk az ajtót.

– Cudar idő van odakint, ug