Ella

– Túl sok idő telt el – motyogom, tördelve az ujjaimat, miközben tekintetem a bunker kemény vasajtajára szegeződik. Egyik kezem Rafe kis hordozóján nyugszik, ahogy békésen alszik a két kényelmetlen szék mellett, amit Cora és én húztunk le a folyosón, hogy a lehető legközelebb legyünk a bejárathoz, és azonnal hírt kapjunk, amint lehet.

– Ella – sziszegi Cora a fogai között. – Abba kell hagynod