Cora

A szívem hevesen ver, ahogy követem anyámat a belső terembe, és Roger becsukja mögöttünk az ajtót. Anyám könnyedén szeli át a szobát – szinte úgy tűnik, mintha lebegne. Aztán meglepetten pislogok, ahogy rájövök, hogy… valószínűleg tényleg lebeg. Úgy értem, itt van – testi valóban –, de ez az egész csak színjáték, nem? Nem kell a lábán járnia, ha nem akar.

És van valami ebben a gondolatban, am