Amikor Melanie és Saxon beléptek a szobájukba, Vilma egy székben ült, és halkan dúdolgatott, miközben a két bocs mélyen aludt. Felállt, amikor meglátta a párt, odalépett hozzájuk, és megfogta Melanie kezét.

– Örülök, hogy épségben visszatértél, fiatal oroszlánlány. A bocsaid nagyon aggódtak érted. Vilma vagyok, a boszorkány, és remélem, csatlakozhatom hozzátok és a családotok küldetéséhez, hogy