Emily megharapta az ajkát, teljesen vívódott. Persze az sem segített, hogy a könnyei megállíthatatlanul hullottak, miközben látta, hogy Douglas ott áll, és egyetlen tiltakozó szót sem szól.

– Nem arról van szó, hogy neki van szüksége rám, hanem nekem van szükségem őrá – zokogta. Aztán mindkét kezével rángatni kezdte a szüleit, és így könyörgött: – Apa, Anya, hagyjátok abba! Menjünk!

Feliciát elkes