ATASHA SZEMSZÖGE

Ismerős arcokkal teli szobára nyitottam a szemem. Mosolyuk lágy volt, és eléggé begyakorolt ahhoz, hogy majdnem megkönnyebbülésnek tűnjön. De én jobban tudtam. Egyikük sem örült annak, hogy lélegzem.

És ahogy végigpásztáztam az arcukat, nem tudtam nem azon tűnődni, hogy vajon már a következő kísérletet tervezik... vagy csak azt próbálják kitalálni, hogyan biztosítsák be, hogy ezút