ATASHA SZEMSZÖGE

– Úrnőm. – Rio hangja vágott át a ködön, visszahúzva a valóságba. Felé fordítottam a fejem, küzdve a fókuszálásért.

– Vigyél a gyengélkedőre – nyögtem ki.

A szavak kikaparták a torkomat, de már a kimondásuk is mintha lecsendesítette volna a bennem készülődő vihart. A mellkasomban lévő nyomás megduzzadt, a tüdőmbe mart, amíg minden lélegzetvétel felszínesnek, lopottnak tűnt. Ez már