Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
ATASHA SZEMSZÖGE
– Így találtunk rá – mondta Kelan.
Reina a kis kőcella padlóján feküdt, félig árnyékban, haja sötét szalmaként terült szét. Vér volt az állán és a torkán, sötét maszat a gallérján, ahol elharapta a saját nyelvét. Szeme nyitva volt, fókusztalanul bámulta a mennyezeten túli semmit. Valaki egy takarót terített a derekára, de ez nem változtatott semmin.
A mögötte lévő falra valaki rem