ATASHA SZEMSZÖGE

– Fenség, pihennie kellene – hallottam Grace hangját a hátam mögött, hangja rekedt volt az órák óta tartó parancsosztogatástól. – Már rengeteg katonát meggyógyított, kezd dülöngélni, ön...

– Jól vagyok – válaszoltam, tenyeremet egy újabb mellkasra szorítva.

A priccsen fekvő férfi összeszorította a fogát, ahogy ujjaim a bőrével találkoztak. Légzése elakadt, majd egyenletessé vált,