Celeste szemszöge

– Szóval mindegyikük meggyógyult már? – kérdezte Celeste újra, bár a választ az arcába tolták abban a pillanatban, hogy belépett. Utálta, ahogy a szavak kijöttek a száján. Utálta, hogy úgy hangzott, mintha könyörögne a logika létezéséért.

– Igen – erősítette meg Lilian, karjait szorosan összefonva a mellkasán, mintha így visszafojthatná a saját frusztrációját. – De azt hallottam,