Atasha szemszöge

Még mindig remegett a világom, amikor kinyitottam a szemem.

Először azt hittem, a barlang újra omlani kezdett, mert a mozgás ugyanolyannak tűnt: az az undok, hullámzó érzés a koponyámban, mintha a talaj bennem mozdult volna el, nem pedig alattam. Aztán rádöbbentem, hogy a remegés a saját testemből fakad. A kezem reszketett, a lélegzetem pedig akadozott, felszínesen és egyenetlenül