ATASHA SZEMSZÖGÉBŐL

Rio szorítása erősödött.

Eleinte szinte irányítottnak tűnt, mintha azt mérné, mennyi nyomást bír el a torkom, mielőtt eltörne. A sarkam alig súrolta a földet, ahogy felemelt, a gerincem a mögöttem lévő egyenetlen kőhöz dörzsölődött. A karja a nyakam köré fonódott, az alkarja az állam alatt támasztott, egyenesen tartva, mintha nem lennék több egy eszköznél, amit úgy döntött, hog