A hajnali órákban, amikor Ling Yiran mélyen aludt az ágyában, a két szoba közötti ajtó lassan kinyílt. Egy magas alak lépett be rajta.

A máskor hideg, igéző szempár most az ágyon fekvő nőn nyugodott. Tekintete ebben a pillanatban tele volt mély ragaszkodással.

– Jó éjszakát, Nővér – csúszott ki a száján egy mély és elegáns hang, melyben ragaszkodás, s egyúttal valami kimondhatatlan kétségbeesés is