Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Christian

Christian az bejárathoz sétált, és az ajtónak dőlt, türelmesen várva, hogy Isobel belépjen. Bármilyen baromság is hagyja el a száját, tudta, hogy az jó lesz.

– Szia. – suttogta alig hallhatóan Isobel, ahogy belépett az ajtón. Christian a volt legjobb barátja arcára nézett, és észrevette, hogy úgy néz ki, mintha hetek óta nem aludt volna.

– Szia. – köszönt vissza. A hang a fejében azt súg