Órák teltek el, és én még mindig a szobámba voltam zárva. Senki sem zavart, és biztos voltam benne, hogy ez azért van, mert Lita valószínűleg megmondta nekik, hogy ne tegyék. Különben Luis vagy apám, aki minden lehetőséget megragadott, hogy lásson engem – már mondtak volna valamit.

– Siena alszik – suttogta anyám, ahogy bejött egy csésze teával. Már késő volt, és ő gondoskodott Sienáról egész este