– Hát nem imádni való? – áradozott Isobel Beauról, aki épp Sienával játszott. Lefektette a fűbe, és a lábait húzogatta, amitől Siena nevetőgörcsöt kapott.

– Persze – sóhajtottam. Ha az, hogy gonosz kis démonnak hívja a lányomat, imádni való neki, hát legyen.

A mai nap volt az első hosszú idő óta, hogy végre tölthettem egy kis időt a családommal. Nem emlékeztem, mikor voltunk utoljára teljes létszá