Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Marvin

– Marvin!

Az öcsémre, Santiagóra néztem, aki berohant a látogatószobába, és a karjaimba vetette magát. Nem, nem tízéves volt, hanem huszonegy, de hajlamos volt úgy viselkedni, mint egy totyogós.

– Mi a helyzet, Santiago! – üdvözöltem, és magamhoz öleltem. Utoljára egy héttel a tizenhetedik születésnapja előtt láttam őt ezen a helyen kívül. – Hadd nézzelek meg alaposan! – mosolyogtam rá.

– N