Miután Amalia nyomott egy puszit Antonio arcára, sietve elszaladt.

Amalia elfogadta, hogy valóban kicsit gyáva.

Antonio önkéntelenül is az arcához nyúlt. Mintha még mindig érezné a csók halvány lágyságát.

Ezután Amalia lépteket hallott maga mögött, majd Antonio megragadta a kezét.

Amalia el akarta húzni a kezét, de Antonio szorítása kissé erősebbé vált, nem akarta elengedni.

– Kérem, engedjen el,