Együtt sétálunk a sátrainkhoz, és már tudom, hogy pokoli nehéz lesz elaludnom annak tudatában, hogy kevesebb mint egy lábnyira van tőlem. Még mindig az én pólómat viseli, és gyanítom, hogy soha nem kapom vissza.

Kicipzározza a sátrát, de mielőtt bemászna, megerősíti, amit épp gondoltam.

– Soha nem adom vissza ezt a pólót. Ez az egyetlen dolog, amit viselni fogok az ágyban, és ebben fogom kielégíte