Auren szemszöge

Másnap kábultan ébredtem, csuromvizesen az izzadságtól. Olyan volt, mintha egy szőrös kályha mellett aludtam volna. Lerúgtam magamról a takarókat, próbálva lehűlni, de a melegség még mindig rajtam csüngött, mint egy láthatatlan ölelés. A szívem hevesebben kezdett verni, ahogy az álom darabkái visszatértek: egy mély hang, amely halkan mormolt, bár a szavakra nem emlékeztem, és erős,