Lucien szemszöge

Nem tudtam megállni, hogy ne érintsem meg Aurent. Ez volt az a pillanat, amire Remus és én is vártunk. Bár Remus üvöltött bennem, hogy jelöljem meg, harcoltam vele. Őrjöngött a bensőmben.

»Jelöld meg« – morogta. »Ő a miénk.«

»Most nem. Meg akarod ölni a mérgünkkel?« – szidtam le, emlékeztetve, milyen törékeny a párunk. Csak egy omega volt, és ha megjelölöm, a mérgem a vérébe kerül