Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Lucien szemszöge

Tarian döbbenten nézett rám. – Miről beszélsz, Lucien Alfa? – kérdezte, láthatóan percről percre dühösebben.

Nyeltem egyet. – Ez az átok... – Nem tudtam megszólalni az elszoruló torkomtól. Így hát nyeltem még egyet. – Ez az átok... ha elragadja Aurent, nem hiszem, hogy képes lennék élni nélküle.

– Fogd be! – morogta, öklei összeszorultak. – Nem mondhatsz ilyeneket. Senki nem megy