Emma szemszöge

– Gyerünk, gyönyörűség – mondta Samuel. – Siess!

A szorítása a karomon erősödött, és én botladozva követtem. Folyton hátranéztem, azt kívánva, bárcsak visszaszaladhatnék a párom karjainak biztonságába.

– Nincs értelme visszanézni, Emma – sóhajtott Samuel. – Egy darabig nem mész vissza oda.

A szívem fájdalmasan összeszorult, és sikítani akartam. Csak vissza akartam menni a páromhoz.