Sheila szemszöge

Összehúztam a szemem, ahogy figyeltem az ismeretlen arcot, amint előrelép. Fekete köpenyt viselt a ruhája felett, haja sötét volt, mint az éjszaka, ahogy megcsillant a lemenő nap fényében, szemei pedig a mélybíbor rabul ejtő párja voltak.

– Őszintén elnézést kérek, ha megijesztettelek. Nem állt szándékomban. – Eleresztett egy halvány mosolyt, megragadva a levegőben lebegő tőrt.

–