Killian szemszöge

Figyeltem Sheilát, ahogy békésen aludt. Kis idő elteltével megmozdult a karjaimban. Lassan kinyitotta kék szemeit, és tekintete az enyémbe mélyedt.

– Killian. – Súlya a mellkasomra nehezedett, tekintete rám szegeződött. A hangja még mindig gyenge volt. Megsimogattam gyengéd arcát, és leheletnyi csókot nyomtam rá.

– Sss, ne mondj semmit. – Kisimítottam arcából a nedves tincseket.