Killian szemszöge

Sebes tempóban, erőteljes vonásokkal szántottam a papírt a lúdtollammal. Az irodámban ültem, igyekeztem hasznossá tenni magam, és a falka ügyeivel foglalkoztam.

Soha nem voltam még ennyire hálás a nyakamba zúduló munkamennyiségért. Ez volt az egyetlen dolog, ami egyben tartotta az elmémet és a lelkemet, függetlenül attól, mennyire fárasztó volt; próbáltam nem gondolni semmire. De