Killian szemszöge

Már majdnem esteledett. Zena, Kaiser és én már órák óta várakoztunk az erdőben, amely a Sötét barlanghoz vezetett. A francba, majd’ megölt a nyugtalanság. Nem tudtam, miért ver olyan hevesen a szívem. Amióta tegnap éjjel felébredtem, egyszerűen képtelen voltam tisztán gondolkodni. Minden olyan kibaszottul zavaros volt.

Lehunytam a szemem, miközben hátamat egy fa törzsének vetette