– De most komolyan, Auri. Miért ilyen a szemed? – Hector leült oda, ahol az előbb Denise ült.

Auri megfordult, és csípőre tette a kezét. – Miből gondolod, hogy nem voltam komoly? Milyen okom lenne hazudni nektek ezen a ponton?

Hector és én megdöbbenve néztünk egymásra. – Mert… mi…

– Mi lennétek? Csalódottak? Megdöbbentek? Szomorúak? Kérlek, fiúk, nem vagyok gyerek. Nincs szükségem a jóváhagyásotok