Körbenéztem a családomnak nevezett vihogó vérfarkasokon. Tágra nyílt szemekkel néztem mindannyiukra. Nehéz volt fapofát vágni, ahogy elképzeltem egy pufók farkast, amint az erdőben ugrándozik. Szorosan behunytam a szemem, küzdöttem, végül megadtam magam a nevetésnek. Naresh már üvöltött a fejemben, és én csatlakoztam hozzá.

– Mennyit híztak mindannyian?

Hector megköszörülte a torkát. – Egyesek...