Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Zeke a lábaim között állt, kezeivel a hajamat fésülgette. Én az ágy szélén ültem, fejemet neki döntve. Amióta felébredtem, így ültünk. Valakinek vissza kellett cipelnie. Anyu kicsit túlságosan beleélte magát a harcba, és úgy kiütött, hogy Lucynak kellett átjönnie. Helyre kellett pofoznia az arcomat a normális állapotába, és állítólag Zeke végig ott lebzselt körülöttem. Most csak tartott engem.

– T