Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Charlotte majdnem megfulladt Zenios ölelésében. Fájdalmasan elmosolyodott, és megszólalt: – Zenios… túl szorosan fogsz. Nem… nem kapok levegőt…

– Sajnálom – kért sietve elnézést Zenios, és elengedte. Kissé lehajtotta a fejét, és könnyes kék szemével az arcát fürkészte. Abban a pillanatban a lány arca az ő szemében Charlotte gyönyörű arcává változott.

– Azt hittem, soha többé nem láthatlak az életb