Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Mortus Herceg
*Három nappal korábban.*
– Hol van? – kopogtam fekete körmömmel a faszékem szélén. A párnázás már szinte a fáig kopott. Két női szolga bámult rám gyöngyöző vörös szemekkel, a legringyóbb cselédruhában, amit valaha láttam.
Fintorogva fordítottam el tőlük az orromat, ahogy letérdeltek előttem a dolgozószobámban. A könyvek kopottak voltak, árasztották a régi bőr és a könyvespolcok mögöt