**Luciano**

Figyelem, ahogy felém fordítja a fejét, és meg sem próbálja leplezni a félelmét és a dühét. Luca karjáért nyúl, Tony pedig a dereka alsó ívére simítja a kezét. Lassan sétálok, időt hagyva neki, hogy hozzászokjon a gondolathoz: bízhat abban, hogy a terében vagyok. Legutóbb, amikor a közelében voltam, kiütöttem és átadtam a halálnak. Megértem, hogy el kell fogadnom bármit, amit kapok től