**Luciano**

– Luciano, hé, tesó, gyerünk, ébredj!

Áhh, a kurva életbe, de fáj a fejem. Hol a pokolban vagyok? Megpróbálom megdörzsölni az arcom, de a kezeim nehezek. Kinyitom a szemem, várok egy pillanatot, hogy hozzászokjanak a fényhez. Olyan érzés, mintha egy kibaszott reflektor világítana az arcomba.

– Úgy van haver, ez az, ébredj!

– Luca? – nyögöm fel, és végre körülnézek, ahonnan a hangja jöt